Rólam és a Hiszem, Tehát Eszem-ről
Helló még egyszer, Mara vagyok, és nagyon örülök, hogy idetaláltál!
A tény, hogy itt vagy és ezt olvasod, nagy valószínűséggel arra utal, hogy téged is érdekel ez a téma, esetleg küzdesz az evéssel, a fogyókúrákkal, a mérleggel, testképpel, önértékeléssel. Lehet, hogy úgy érzed, hogy evés-ügyben kicsúszott a kezedből az irányítás, kényelmetlenül érzed magad a testedben, és talán még bűntudatod is van az étkezési szokásaid miatt.
Talán fel is tetted már magadnak a kérdést: van ebből kiút? Tudok még valaha normálisan viszonyulni az evéshez? Úgy, hogy ne állandóan az étel körül forogjanak a gondolataim?
Pontosan értelek… én is átmentem ugyanezeken.
Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy elmeséljem a saját tapasztalataimat, és segítsek kilépni a fogyókúrák rabságából és abból az étel- és testkép fókuszáltságból, ami a kultúránkat és a minket körülvevő világot jellemzi, hogy végre szabadok legyünk azokkal a dolgokkal törődni, amik valóban fontosak.
De talán felmerült benned a gondolat, hogy miért kell, vagy hogyan lehet ebbe belevonni Istent?
Jobb vagy hatásosabb lesz a „hívő” fogyókúra?
Egyáltalán, miről szól ez az egész?
Először hadd mondjam el, hogy miről NEM szól:
A hit alapú megközelítés nem azt jelenti, hogy az ember imádkozik, és ennek eredményeképpen elkezdenek róla leolvadni a kilók. Nem is azt, hogy a Biblia lapjairól összeszedegetve megnézzük, mit lehet ennünk és mit nem (netán: mit evett Jézus vagy egyéb bibliai hősök). Sőt azt sem, hogy ha elég nagy a hited, ha elég komoly keresztény vagy, akkor le fogsz fogyni. Amit pedig végképp nem jelent: hogy a túlsúly bűn, amitől meg kell szabadulnunk.
Ha röviden szeretném megfogalmazni, mi a hit-alapú étkezés lényege, akkor így tudnám összefoglalni: Istent életünk minden területe érdekli, a kapcsolataink, a munkánk, a pénzügyeink, a jövőnk, és… igen, az étkezésünk is.
A hit alapú “fogyókúra” nem elsősorban a fogyásról szól, hanem arról, hogy Isten a szívedet formálja át, új meggyőződéseket alakít ki benned, és ez a külsődön is látszani fog.
Nem a test, hanem a lélek áll a középpontjában.
A fő kérdés nem az, hogy hogyan fogyjunk le, hanem hogy hogyan találhatunk szabadságot az evéssel kapcsolatban. Általában ugyanis nem az ételtől való szabadságot tűzzük ki célul, mert nem is vesszük észre, hogy mennyire fogva tart az evés, az ennivaló.
A hit alapú hozzáállásban nem az eredmény a végső cél, hanem maga a folyamat, az út, aminek során rengeteget tanulhatunk magunkról, a szívünkről, a motivációinkról, és amelynek során mindenek előtt jobban megismerhetjük Istent, és közelebb kerülhetünk Hozzá. Hiszen az evés és a testmozgás is lehetőség arra, hogy megdicsőítsük Istent.
Még keresztény körökben is rengeteget beszélünk a fogyókúrákról, arról, hogy ki milyen programot követ (akár étkezésben, akár testmozgásban), de kevés szó esik az egésznek a gyökeréről: az evéshez való viszonyunkról.
A probléma az, hogy világi és tisztán gyakorlati módszerekkel akarunk megoldani egy lelki, szívbeli problémát. A fogyókúra a felszínen marad. A fogyókúra nem megy mélyre, nem megy le oda, ahol a valódi probléma van. Pedig a súlyproblémák nagy része csupán a felszín: a külső megjelenése valami sokkal mélyebb problémának vagy törésnek. Lelkünk olyan területére hívja fel a figyelmet, ahol hatalmas szükségünk van Isten kegyelmére, szeretetére, gyógyítására.
Ha egy hasonlattal szeretnék élni, akkor a fogyókúrák olyanok, mint amikor egy szerkezeti problémákkal küzdő, penészes ház problémáját azzal akarjuk orvosolni, hogy szépen lefestjük a falat. Igen, lehet hogy látszólag és ideiglenesen megoldottuk a dolgot, de a penészedés újra elő fog jönni, mert magával a probléma gyökerével nem foglalkoztunk. És persze lehet újabb és másfajta festékekkel próbálkozni, de ez egy folyamatos harc lesz.
Kezeljük ugyan a problémát (sokan egész sikeresen), de nem oldjuk meg.
Egészen mostanáig.
Ha keresztényként vagy itt vagy, azért olvasd el a posztokat, mert meglátod, milyen nagyszerű lesz átadnod ezt a területet is Istennek, és micsoda kaland lesz Vele menni ezen az úton.
Ha nem vagy hívő, akkor is nagyon örülnék, ha olvasgatnál az oldalon, hiszen…
- sok egyszerű és gyakorlati tanácsokat találhatsz az evéssel és a fogyással kapcsolatban,
- lehet, hogy érdekesnek találod majd a keresztény hit gyakorlatban történő megélését, és talán olyan oldaláról tudsz majd belelátni a kereszténységbe, ahonnan eddig nem.
A blogomban olvashatsz majd saját írásokat, és időről időre sok személyes tapasztalatot is szeretnék megosztani.
A posztok többsége azonban barátnőmtől, Brandice Lardner-től származik, aki a Grace Filled Plate weboldal írója. Én magam rengeteget tanultam tőle, a tanácsaiból és a posztjaiból, így a legtöbbjét szeretném megosztani veletek magyarul!
Jó olvasgatást, és minden jót kívánok nektek ezen a kalandos testi és lelki utazáson!
Szívesen beszélgetnél velem és másokkal erről és hasonló témákról? Szívesen lennél tagja egy támogató, vidám közösségnek, ahol kibeszélhetjük az evéssel kapcsolatos küzdelmeinket, és épülhetünk egymás tapasztalatai, tanácsai által?
Hamarosan indul a Hiszem, tehát eszem facebook-csoport!
Írj nekem a mara@hiszemtehateszem.hu címre és csatlakozz hozzánk!