Brandice Lardner
gracefilledplate.com

Vajon mit jelent megdicsőíteni Istent az étkezésünkben? Azt jelenti vajon, hogy minden nap salátát együnk, hetente egyszer böjtöljünk, és kötelezzük el magunkat a „tiszta étrend” mellett?

Találgatások helyett inkább nézzük meg, mit mond erről a Biblia!

„Akár esztek tehát, akár isztok, bármi mást cselekesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek!” (1Korinthus 10,31)

Mielőtt elkezdenénk, fontos leszögezni, hogy az alábbi NEM egy kizárólagos lista, vagy a „teendők listája”. Ne érezd úgy, hogy ez elvárás vagy megítélés. Egyszerűen kérd Istent, hogy Ő mutasson rá valamelyik pontra, amelyet akár már ezen a héten elkezdhetsz alkalmazni az étkezésedben!

Vágjunk hát bele, és nézzünk meg 15 területet (egy-egy igevers lehetséges alkalmazási módját)!

1. Fogadd örömmel az éhséget!

„…mert megitatta a szomjazókat, és jól tartotta az éhezőket.” (Zsoltárok 107,9)

A testünket arra tervezte Isten, hogy egészséges és fitt legyen, méghozzá az éhség és a jóllakottság keretein belül. Azáltal, hogy elfogadod és tiszteletben tartod ezt a két jelzést, egyúttal tiszteletedet fejezed ki Isten felé, amiért a testedet így alkotta meg.

„Jóllakott ember a lépes mézet is eltapossa, de az éhes embernek még a keserű is édes.” (Példabeszédek 27,7)

Az éhség valójában nem kényelmetlenebb érzés, mint a szomjúság, ám a hozzá kapcsolódó szorongásaink egy olyan dimenziót is hozzáadnak, ami miatt néha elviselhetetlennek érezzük. Ilyenkor állj meg, végy egy nagy levegőt, imádkozz és várd meg a valódi, fizikai éhséget, mielőtt enni kezdenél!

2. Figyelj az adagok nagyságára!

„Adj annyi eledelt, amennyi szükséges…” (Példabeszédek 30, 8b)

Ne többet. Ne kevesebbet. Épp eleget. Isten megígérte, hogy mindig gondoskodni fog a szükségleteinkről, de a tervének nem része a felesleges ételbevitel. Ha figyelünk az étel mennyiségére és annyit eszünk, „amennyi szükséges”, akkor étkezésünk összhangban lesz az Ő tervével. Esetleg ehetsz lassabban, és befejezheted az étkezést egy picivel hamarabb – és figyeld meg, vajon elég-e a kevesebb is?

3. Légy elégedett azzal, ami neked adatott!

„…mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle. De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele.” (1 Timóteus, 6,7-8)

Előfordult már, hogy eltűnődtél azon, vajon az alapból vékony ismerősöd miért „ehet meg mindent, amit szeretne”, miközben te már attól is hízol, ha ránézel egy szakácskönyvre? Igen, az élet néha igazságtalannak tűnik. Főleg akkor, ha szem elől tévesztjük az áldásainkat.

Imádkozz azért, hogy elégedett tudj lenni! Aztán készíts valami egészségeset és finomat, és szánj egy kis időt arra, hogy hálát adj azért, amid VAN!

4. Kerüld a haszontalan diétás szabályokat!

„Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemei számára, miért terhelitek magatokat olyan kötöttségekkel, amelyek csak az e világ szerint élőkre kötelezők: »Ne nyúlj hozzá, ne ízleld meg, ne is érintsd!« Azokról van itt szó, amik arra valók, hogy elfogyasztva megsemmisüljenek. Ezek csupán emberi parancsok és rendelések. Ezeknek a megtartása a bölcsesség látszatát kelti ugyan a magunk csinálta kegyeskedés, az alázatoskodás és a test sanyargatása által, valójában azonban semmi értéke és haszna nincs, mert öntelt felfuvalkodottsághoz vezet.” (Kolossé 2, 20-23)

A különböző trendi diéták a testet át tudják ugyan formálni, a szívre viszont nincsenek hatással: nem tudják megváltoztatni. Lehet, hogy hősnek érezzük magunkat, mert végigcsináltuk az éppen aktuális legnépszerűbb fogyókúrát, ám ezek a kívülről jövő szabályok és korlátozások végül sok esetben visszaeséshez vezetnek, mivel az étkezési szokásokat alapjában véve nem változtatják meg.

Ezért van az, hogy a fogyókúrák hosszú távon nem működnek. Miközben tehát arra törekszel, hogy az étkezésedet illetően jobb döntéseket hozz, figyelj arra is, hogy közben miként tudnál a szíved állapotán is dolgozni.

5. Élvezd a másokkal való közös étkezést!

„Minden nap összegyűltek a Templomban. Otthonaikban megtörték a kenyeret, őszinte szívvel és boldog örömmel együtt ettek, és dicsérték Istent. Még azok is kedvelték őket, akik nem tartoztak közéjük. Az Úr pedig napról napra növelte a csoportot olyan emberekkel, akik hívőkké lettek, és csatlakoztak hozzájuk.” (ApCsel 2, 46-47)

Amikor az ember próbál helyesen étkezni és az evéssel kapcsolatban jó döntéseket hozni, akkor a másokkal való közös evés nagy kihívást jelenthet. Könnyen megeshet például, hogy olyan étellel kínálnak bennünket, amit magunktól nem választanánk vagy amivel nem terveztünk. Az ebből adódó nyomás pedig könnyen megfoszthat bennünket attól, hogy élvezzük a közösséget. De az is előfordulhat, hogy olyannyira élvezzük a különleges alkalmat, és például belemerülünk egy beszélgetésbe, hogy azon kapjuk magunkat: olyasmit vagy annyit ettünk, amit vagy amennyit nem szerettünk volna. Ilyenkor sose felejtsük el, hogy Isten szemében mindig az emberek a legfontosabbak.

És amikor mi is azt kezdjük el fontosnak tartani, amit Isten, és az emberekre, a közösségre is úgy tekintünk, ahogy Ő, akkor az étel „csak” étel lesz.

6. Ne aggódj az étel miatt!

„Ezért azt mondom nektek: Ne aggódjatok életetekért, hogy mit fogtok enni és inni, se testetek miatt, hogy mibe fogtok öltözködni! Hiszen értékesebb az élet, mint az étel. A test is értékesebb, mint a ruha.” (Máté 6,25)

Tervezni és készülni jó dolog. Ha azonban túl sokat foglalkozunk az evéssel, az elvonja a figyelmünket és az energiánkat a fontosabb dolgoktól. Ha azon kapod magad, hogy a gondolataidat az köti le, mit és mikor fogsz enni, akkor Istentől bölcsességet kérve előre tervezd meg az étkezéseidet (a nassolásokat is beleértve).

Ha ugyanis van egy terved, akkor az agyadnak nem kell majd állandóan az evés témáján pörögnie, a terved betartásában rejlő kihívások miatt pedig kénytelen leszel majd Istenhez fordulni, és Rá támaszkodni.

7. Ne ítélkezz!

„Aki tehát mindent megeszik, ne nézze le azt, aki bizonyos dolgokat nem eszik! De aki nem eszik meg mindent, az se ítélje el a másikat, aki mindenfélét szabadon elfogyaszt! Hiszen Isten mindkettőt magához fogadta!” (Róma 14,3)

Az asztal legyen ítélkezésmentes övezet. Akár a melletted ülő tányérjára nézel, akár a boltban valakinek a bevásárlókocsijába pillantasz, ne feledd: az, hogy ki mit eszik, mindenkinek a saját dolga. Ugyanez igaz rád is. Sose engedd, hogy mások véleménye miatt kételkedni kezdj abban, amit Isten előtt eldöntöttél.

A fenti igevers tágabb szövegkörnyezete azt mondja, ne együnk olyasmit, ami másnak a botlását okozhatja. Más szóval: érdemes mindig figyelnünk arra, hogy az evési szokásaink mások számára hogy csapódnak le, és segítenek-e nekik.

8. Tarts ki a meggyőződéseid mellett!

„Aki viszont úgy eszik meg valamit, hogy nem biztos benne, hogy ez helyes, az ítéletet von magára, mert nem a hite és meggyőződése szerint cselekedett. Mert minden, amit nem a hitünk alapján teszünk, az bűn.” (Róma 14,23)

Ne ijesszen meg ez a vers! Az a lényege, hogy ha nem vagy biztos valamiben, akkor inkább ne tedd – jobb az „engedelmesség oldalán” tévedni. Az étkezésedben csakúgy, mint az életben általában.

A tisztesség és a jellemesség megerősít, és „finomabb”, mint bármilyen ínyencség. A kompromisszumnak viszont szörnyű utóíze van. Mindig tartsd szem előtt a lelki és a testi egészségedet, amikor az evéssel kapcsolatban döntést hozol. Utána pedig tarts ki a meggyőződésből fakadó döntéseid mellett.

9. Kezdj tiszta lappal!

„Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek!” (Ézsaiás 43,18)

Nem számít, hányszor futottál már neki a helyes étkezésnek, hányszor próbáltál jó döntéseket hozni evésügyben és hányszor vallottál kudarcot! Ezúttal máshogy lesz. Mégpedig azért, mert most Istent is bevonod, és Rá támaszkodsz a fogyásban. A múltbéli próbálkozásaidat, és ezt a mostanit épp ezért még csak összehasonlítani sem lehet.

10. Hidd el, hogy Isten mindenre tudja a választ!

„Az ő isteni hatalma mindennel megajándékozott bennünket, ami az élethez és Isten szolgálatához szükséges. Úgy kapjuk meg ezeket, hogy egyre jobban és jobban megismerjük őt, aki a saját dicsőségével és csodálatos tetteivel hívott el bennünket.” (2Pt 1,3)

Néha nehéz elhinnem azt, hogy a Bibliában benne van minden, ami a jó és Istennek tetsző élethez szükséges. Végtére is, „bibliai étrend” például nem található a lapjain.

Ha azonban Isten ezt mondja, akkor az úgy is van. Az, hogy amit Ő mond, igaz-e, nem attól függ, hogy mi elhisszük-e. Ha úgy érzed, nehéz ezt elfogadnod, semmi baj. Egyszerűen kérd meg Istent, hogy segítsen.

11. Kérj útmutatást!

„Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint.”(Galata 5,25)

Hívőként igaz ránk az, hogy Isten Lelke bennünk él. Ezért nem szükséges különböző külső útmutatókhoz, szabályokhoz folyamodnunk, hiszen van egy saját, belső kalauzunk, Aki mutatja az utat.

A nagyobb volumenű döntéseink kapcsán valahogy könnyebb elhinnünk, hogy Isten Lelke majd vezet bennünket. Arról viszont sokszor megfeledkezünk, hogy Ő a kisebb, mindennapi döntéseinkben is irányt mutat. Igen, még abban is, hogy hogyan és mit együnk! Csupán kérnünk kell. Szóval, evés előtt állj meg, és kérd az Ő vezetését, véleményét. Aztán figyeld, hogy melyik döntés irányában lesz békességed.

12. Hívd meg Őt is az étkezéseidhez!

„Nézd, itt állok az ajtód előtt, és kopogtatok. Aki meghallja a hangomat, és beenged, annak a házába bemegyek, vele vacsorázok, és ő velem.” (Jel 3,20)

Nem csupán arról van szó, hogy Jézust meghívhatjuk, hogy egyen velünk – Ő nagyon is vágyik arra, hogy meghívjuk! Az étkezés sokkal többről szól, mint magáról az ételről, bár persze az is része. Mit gondolsz, mennyiben lenne más mondjuk egy vacsorád, ha kinyitnád az ajtót, és meghívnád Jézust, hogy csatlakozzon Ő is?

Miközben várunk arra, hogy egy napon majd személyesen is együtt együnk Jézussal, már most is tapasztalhatjuk az Ő jelenlétét étkezéseink során, ha meghívjuk Őt.

13. A valódi jóllakásra törekedj!

„Jézus pedig azt mondta nekik: „Én vagyok az a kenyér, amely életet ad. Aki hozzám jön, nem éhezik meg soha, és aki bennem hisz, nem szomjazik meg soha.” (János 6,35)

Vajon Isten miért úgy alkotott meg bennünket, hogy szükségünk van ételre? Hiszen Neki minden lehetséges, így simán teremthetett volna bennünket úgy is, hogy csupán oxigénre legyen szükségünk. És mégis –  itt vagyunk és naponta többször is megéhezünk.

A fizikai éhség annak a lelki éhségnek és jóllakásnak az emlékeztetője, amit csakis Krisztusban találhatunk meg. És a lelkünk sajnos koplalhat is, pedig nem lenne muszáj neki.

Segíthet viszont felismerni azt, hogy a fizikai és a lelki éhség néha keresztezhetik egymás útját. Ha tehát azt tapasztalod, hogy farkasétvágy gyötör és sóvárogsz az étel után, akkor először próbáld meg a lelki „gyomrodat” megtölteni.

14. Táplálkozz rendszeresen a Bibliával!

„Ha eljutott hozzám igéd, én élveztem, igéd vidámságot szerzett nekem és szívbeli örömöt, hiszen rólad neveztek el engem, URam, Seregek Istene.” (Jer 15,16)

Egy dolog olvasni a Bibliát, és egy másik dolog táplálkozni vele (például az evésről szóló igeversekkel). Egy tál salátával is bánhatunk úgy, hogy csupán nézegetjük, megfogjuk, megízleljük, sőt, akár magunk elé is tehetjük az asztalra.

De anélkül, hogy megrágnánk és lenyelnénk, azok a friss zöldségek nem válnak a szervezetünk részévé. Ugyanez igaz Isten Igéjére. Amikor az Igazi Ételt esszük, akkor lelkileg lakunk jól. És ennek eredményeképpen nem fogjuk összetéveszteni a lelki éhséget a fizikaival.

15. Cseréld le az étellel kapcsolatos gondolataidat!

„Hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne úgy gondozzátok, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne.” (Róma 13,14)

Ami a gondolatainkban dominál, az fog dominálni az életünkben is. Ha gyakrabban gondolsz az ételre, mint Isten dolgaira, akkor nem csoda, hogy nehéz lesz megtalálnod az egyensúlyt az étkezésedben. Ez egyébként nagyon igaz rám is. Még mindig küzdök azzal, hogy sokat gondolok az evésre.

Azt sajnos nagyon nehéz kontrollálni, hogy milyen gondolatok ébrednek bennünk, azt viszont sokkal jobban tudjuk irányítani, hogy mennyi időt szánunk ezekre a gondolatokra. Ahelyett, hogy megpróbálnád leküzdeni az étellel kapcsolatos gondolataidat, inkább próbáld meg lecserélni őket az Isten dolgairól szóló gondolatokkal.

Összefoglalás

Istent megdicsőíteni az étkezésünkkel talán másképp néz ki, mint gondoltuk volna. Nem arról szól ugyanis, hogy „ezt kell enned”, és „ezt nem szabad enned”.

Istent megdicsőíteni az étkezésünkkel teljes egészében a szívről szól. Ez talán meglepő lehet, hiszen a bennünk folyó belső folyamatokról azt gondoljuk, hogy mások számára nem láthatóak. De biztosíthatlak afelől, hogy igenis azok!

Valahogy meglátszik az az emberen, ha Istennek tetszően próbál étkezni. Nagyban hozzájárul ehhez az a tény, hogy az Istennek való engedelmesség egyik következménye az öröm. Ez az öröm pedig látható, és világosság lesz mások előtt is.

Szívesen beszélgetnél velem és másokkal erről és hasonló témákról? Szívesen lennél tagja egy támogató, vidám közösségnek, ahol kibeszélhetjük az evéssel kapcsolatos küzdelmeinket, és épülhetünk egymás tapasztalatai, tanácsai által?Hamarosan indul a Hiszem tehát Eszem Facebook-csoport!
Írj nekem itt és csatlakozz hozzánk!